Ezennel visszatértem.
Aggodalomra semmi ok, mindenki jól van, csak rajtam uralkodott el a tavaszi fáradtságnak nevezett kórság, ami valójában tavaszi lustaság. Fizikai tünetei nincsenek, mert állandóan pörgök, mint egy búgócsiga, de az írásra már nem igazán tudtam rávenni magamat.
Hol is kezdjem? Nagy lelkesen megvettük gyermekkorú új ágyát, kiválasztottuk a festék színét és Húsvét után a megbeszéltek szerint megműtötték a Papa egyik szemét. Tudtuk, hogy a következő két hónapban segítenünk kell majd a telken, hiszen a műtét után 1 hónapig nem erőltetheti meg magát és aztán a másik szemére is ez vár.
Persze semmi nem úgy alakult, mint ahogy azt elképzeltük, a Papa szeme nem gyógyult és beköszöntött a tavasz is. Hétvégenként irány a telek, amit nagyon élvezünk mindannyian.
Füvet nyírunk, permetezünk, kerti bútort festünk, takarítunk, medencét tisztítunk, muskátlit ültetünk, és közben sokat nevetünk és játszunk. Végre kiszabadultunk a négy fal közül.
Visszavágtuk a tuját
Ilyen volt...
Ilyen lett...
Tegnap jött a telefon, hogy érik a cseresznye. Hétvégén le kell szedni és fogalmam sincs, hogy mit csináljunk vele. Eddig kimagozva ment a fagyasztóba, de így nem igazán akart elfogyni.
Lehet lekvárt főzni a cseresznyéből? Ha befőttnek teszem el, akkor hogyan lehet dunsztolni gyorsan és egyszerűen?
Folyt. köv.